Hogyan legyen igazi élmény a szabadban töltött idő a gyerkőccel? Néhány tipp, hogy zökkenőmentes legyen a mókázás :)

Nem tudom ti hogy vagytok vele, nálunk ha kimegyünk a lakásból (legyen az séta, játszótér, vagy nagyobb kirándulás) a gyerkőc szárnyakat kap, megszűnik a nyűgösség, rossz kedv, "aja..aja..aja.." és ragyognak a szemei, szinte röpköd örömében. :) Természetesen mindenfajta félelemérzet nélkül vág neki a nagyvilágnak...ami már a lépcsőház lépcsőinél és korlátjainál kezdődik....lelkesen rohangálna az autók között és egyáltalán nem zavarja (még), ha a látóhatáron kívül kerülök.
Felesleges hangsúlyozni mennyi előnye is van a szabadban töltött játéknak, így arra gondoltam megpróbálok összeszedni néhány hasznos ötletet, ami még élvezetesebbé teheti a kiruccanást.

1, Induláááás! :)

Nálunk ez elég ad-hoc szokott lenni (mármint a napi séta vagy játszótér), babócám kedvétől függ, van amikor már reggel fél 8-kor hozza a cipőmet és veri az ajtót. :) Hiába próbálom a lehető leggyorsabban összekapni a legfontosabbakat, a kis türelmetlen mégis általában könnyekben tör ki, hogy mikor indulunk mááááááááár. :)
Ezért van egy "útra-kész" táskánk, amibe előre bekerülnek a legfontosabbak (pelus, törlőkendő, ha kell naptej, egy kendő v textilpelus, váltás ruha), induláskor pedig csak vizet, meg egy kis rágcsát kell bedobni és már mehetünk is.  :) Így egész jól lerövidül a nyafogási idő.

2, Fáradááás! :)

Ha hosszabb útra indulunk totyogónkkal mindig van nálunk valamilyen hordozó. A babakocsit egyre kevésbé szereti és a kirándulóhelyek többsége nem is közelíthető meg könnyen ezen a módon. A hordozók közül ki-ki ízlése szerint válogathat, de az biztos, hogy egy kendő, erszény, mai-tei, vagy csatos hordozó kis helyen elfér és hasznos lehet, ha kidőlőben van a picúr.

3. Legyél tényleg ott! :)

És ne a munkahelyeden és ne a facebookon és egyéb okostelefonos helyeken és ne akkor beszéld meg órákon át a barátnőddel a pasi ügyeit. Ne értsetek félre, nem ítélek el senkit, de rossz látni, mikor a játszótéren a gyerek szinte küzd az apja/anyja figyelméért...és mégis a telefon győz...:S.

4, Türelem!

Ezt én is most tanulom! :)...Bizony be kell kalkulálni a kukákat, táblákat, madarakat, köveket, faágakat, kutyákat, lépcsőket, pocsolyákat,  idős néniket, no és persze a lassú tempót a kirándulásba, sétába. 
Az edzést, pörgést hagyjátok máskorra szerintem, ilyenkor le kell lassulni, pihenni. De ha elaludna a gyerkőc a babakocsiban, akkor akár tempós sétával az edzés is letudható! :)

5, Bátorság!

"Ne mássz föl, úgyis leesel!"....."Ne nyúlj hozzá, mert megbetegszel!".....Ismerős? :)......hmmm biztosan hallottatok már a vonzás törvényéről....bizony úgyis lesz.....megjósoljuk előre.  Nyilván ésszerű határok között, de úgy gondolom igenis hagyni kell, illetve segíteni a gyerkőcöt abban, hogy felfedezze a világot! Egy kis bogár fogdosás, sárban turkálás, homokozás ne riasszon vissza senkit a kirándulástól! :)